Nem csak az ég szerelmesei, de a csillagászat iránt nem érdeklődők is már felfigyeltek az elmúlt időben, hogy napnyugtakor és napnyugta után "valami nagyon fényes csillag" ragyog az égen. Ő nem egy csillag, hanem a Föld nővére, a Vénusz, aki a Napunk körül keringő bolygók közül a második helyen áll. Bolygónk testvérének hívják, mert a két bolygó mérete, tömege és gravitációs ereje nagyon hasonló. Kőzetbolygó, s rendkívüli ragyogását annak köszönheti, hogy felszínét igen vastag kénsav tartalmú felhőréteg veszi körül, mely a Nap fényét visszaveri. Nagy fényessége miatt sokan csillagnak hiszik. Az emberek által mindig is kedvelt égi objektum volt, segítette őket a tájékozódásban. Innen ered a Hajnalcsillag, Esti csillag, vagy az Esthajnalcsillag téves, bár érthető elnevezése is.

A Vénusz december 3-án Gimp programmal készített rajzomon, szabadszemes megfigyelés alapján :

" Az évszázad üstököse "

Egy évvel ezelőtt hihetetlen szabad szemes látványosságra számítottunk, azonban hiába vártuk, az ISON üstökös nem élte túl a napközelséget. 

" A C/2012 S1 (ISON) üstököst Vitalij Nyevszkij fehérorosz és Artyom Novicsonok orosz amatőrcsillagászok fedezték fel 2012. szeptember 21-én egy 40 cm-es távcsővel. Felvételeiken a csillagszerű égitest 19 magnitúdós volt, így kisbolygóként jelentették be, azonban később kiderült más csillagászok észlelései és számításai alapján, hogy egy üstökösről van szó. A szabályok miatt nem róluk kapta az üstökös a nevét, hanem egy nemzetközi program rövidítésével ( ISON - International Scientific Optical Network ) illették, e program keretén belül üzemeltetik Kiszlovodszk közelében található automata távcsövet. "

(Forrás : 2013 meteor csillagászati évkönyv ) 

Mivel annyira vártam az üstököst, egy fantáziarajzon örökítettem meg, hogyan nézett volna ki december 5 körül a Merkúrral és a Szaturnusszal a hajnali égen. 

Taurus és Plejádok... 

Megérkezett a tél, vele együtt a "téli égbolt" is tele látnivalókkal. Számomra mindig is a hideg hónapok csillagai voltak a legkedvesebbek, sem a hó, sem a hideg nem riasztott el az észleléstől.

Korábban már elhatároztam, hogy nem csak lerajzolom a megfigyeléseimet, hanem fotózással is megpróbálkozom. Lassan, de biztosan haladok előre...

FujiS1500 gépemmel gyakorolgatok, csak később tervezek komolyabb gépet beszerezni, miután teljes mértékben megismertem és eltanultam a fogalmakat és technikákat. 

December első napján bár fogcsikorgató hideg volt, de végre derült ég, így lelkesen próbálkoztam a keleti égbolt megörökítésével. Az utómunkálatokban, az alapfogalmak és technikák megismerésében rengeteget segített Földvári István Zoltán, hálás köszönetem érte.

Pár nappal ezelőtt a felhők ismét sikeresen megakadályozták az észlelésem, de legalább szép látványt nyújtottak... 

Ma hajnalban a Marsot akartam megnézni keleten, de helyette ezt "találtam".  Azt sejtettem, hogy a felhők egy ideig nem fognak nekem kegyelmezni, viszont arra nem gondoltam, hogy ilyen páratlan látvánnyal leszek kiengesztelve. A vörösen izzó keleti ég:

A hajnali, fényszennyezett városi ég szabad szemmel szeptember 18-án. Munkábamenet vígasztaló látványt nyújtottak...

Fogyó Holdunk tegnapelőtt este, 2013.08.23-án. 

Távcső nélkül, Fujival tettem aznap este egy rövidke sétát, mely során ismét fotózgatással próbálkoztam több-kevesebb sikerrel. Miközben játszottam az érzékenységgel, a záridővel és a rekesszel, ezeket a képeket készítettem égi kísérőnkről kézből, állvány nélkül.
Rajtam kívül biztos még sokan gyönyörködtek benne puszta szabad szemmel, a színe ugyanolyan, sőt, talán erőteljesebben narancssárgás-sárgás színű volt, mint amilyen a képeken, nem szerkesztettem. 

A Mars, Jupiter, Merkúr és a Hold együttállása

2013.08.04. ; 03:55-04:35 UT

 Régóta készülgettem a jelenségre, de sajnos a felhők nem kíméltek. Az égbolton sehol sem volt felhő, csak egyetlen foszlány, ami az együttállást kitartóan takarta. Pech... 
Amíg vártam, kistávcsővel nézegettem a Betelgeuse-t és az Orion övét. Még mindig csodálkozom, hogy egy 7x50-es kistávcső mi mindent meg tud mutatni. 
Ahogy kezdett egyre fényesebb lenni, úgy mondtam le egyre jobban az észlelésről. Végül a Mars vöröses-narancsos csillogó kis pontja előbújt, majd a Jupiter és a Hold vékony sarlója, de a Merkúrt nem láttam. Pár percen belül már a Mars se látszódott. Sajnos mire tiszta lett az ég, légkörünknek köszönhetően az ég " elnyelte " őket. 
Próbáltam gyakorolgatni a fotózást, amihez sajnos nem igazán értek. Elhatároztam, hogy mostmár foglalkozni fogok vele. 
A három bolygó és a Hold együttállása helyett ma egy Jupiter-Hold együttállást tudtam megörökíteni a FujiS1500 gépemmel. 

A Hold a refraktorommal, 10 mm-es okulárral (50x). A gyakorlórajz Gimp 2.6 programmal készült.

A Hold nappal, ahogy a refraktorom látja ( 25 mm okulár , 20x ).  A gyakorlórajz Gimp 2.6 programmal készült.

A Mars és a Jupiter látványos együttállása
2013.07.22. ; 04:00-04:30 UT

Lemondtam az észlelésről, mert nem volt lehetőségem városon kívül, fáktól és épületektől mentes területre kimenni aznap hajnalban. Végül nem adtam fel, próbálkoztam az erkélyünkön és nagy meglepetésemre minden, gyönyörűen látszódott. 
70/500 refraktorommal figyeltem meg az eseményt. Most először láttam a Marsot távcsővel, ráadásul a sajátommal. Nagy öröm volt gyönyörködni majdnem fél óráig, egyszerre a két kedvenc bolygóm nyújtotta látványban. Nagyon szépen jött a Mars sivatagos, narancsos színe, a Jupiter egyértelmű korongja mellett távcsőben látszódtak a Galilei-holdak is. 

Tegnap esti Hold és az Antares fényszennyezett városi égen.

Collinder 399, vagy közismertebb nevén : Vállfa-halmaz. A Cygnus-tól délfelé található, a "Vulpecula" csillagkép ad otthont neki. Első észlelés közben készített rajzom. A segítségért köszönet Földvári István Zoltánnak, a kistávcsőért pedig Szabó Bálintnak. 

Ursa Major, Gimp-rajz szabad szemes megfigyelés alapján.