Bolygók randevúja

Augusztus 18-án a korán kelők igen látványos együttállást figyelhettek meg. Nem is akármilyen együttállásról van szó: a hajnali égbolton a két legfényesebb bolygó szoros közelsége csalogatta ki a lelkes (és álmos) észlelőket. A Vénusz és a Jupiter alig 12'-re került egymáshoz, tőlük kb. 2 fokra pedig még az M44 nyílthalmaz is látható volt.

Idén nyáron az időjárás különös és szeszélyes volt, mindig bizonytalanul mentünk ki észlelni - ha egyáltalán tudtunk a felhőktől. A Perseidákat is kevésbé lehetett megfigyelni a sűrű felhőzettől. Még a maximum éjszakáján is éjféltől hajnali 2-ig mindössze négy hullócsillagot láttunk. Egy ilyen időszak után ez az augusztusi látnivaló igazán kiengesztelő volt.

A bolygók alkotta páros Deszken a hajnali égbolton úgy 5-7 fokos horizont feletti magasságban látszódott. 4:30-tól egészen napfelkeltéig gyönyörködtünk a ragyogó bolygópárban. Ezen a kora reggelen azonban nem csak égi látványossághoz volt szerencsénk. Amikor kibújtunk az okulárból, arra lettünk figyelmesek, hogy leszállt a köd, amely minden irányból körbe vett bennünket. A sűrű ködben a villanypóznák, a házak, a bokrok és a fák, a közelben lévő napraforgók, szinte minden "úszott", melyet a hajnal fényei páratlan hangulatú látvánnyá varázsoltak. 

Sokkal jobban szeretek hajnalban kinn lenni és észlelni, mint éjszaka. Ilyenkor a természetet és az égboltot is tisztábbnak, szebbnek látom és érzem. 

Imádom a hajnali fényeket! Imádom a hajnali eget...

Országos Szolárgráf Akció 2014

Én is csatlakoztam az Országos Szolárgráf Akcióhoz. 

Már korábban felkeltette érdeklődésemet a szolárgráfia, ami a legérdekesebb és legkülönlegesebb módja annak, hogy megörökítsük a Nap égi útját. 

Többek között Földvári István Zoltán hívta fel a figyelmem erre az izgalmas módszerre. Egyre jobban sikerült és pazarabb szolárgráf felvételeit nézegetve, gazdagon ecsetelt élményeit és tapasztalatait olvasgatva elhatároztam, hogy én is belefogok szolárgráf képek készítésébe és kamerák megépítésébe.

Eközben megszületett egy egész országot átfogó akció az MCSE Nap Szakcsoportja jóvoltából, melynek keretén belül minden lelkes jelentkezőnek kiküldenek egy(vagy kettő) előre elkészített lukkamerát, melyet biztonságos helyen, déli irányba kell kihelyezni Szentiván éjszakáján. Ezután nincs is más dolgunk, mint fél éven át időnként figyelni, hogy a kamera rendben van-e.

A szolárgráfokkal igen érdekes fényképfelvétel készíthető. A lukkamerákban egy fényérzékeny lap van, a fekete dobozka oldalára fúrt luk pedig az objektív. A kísérlet során a Nap mozgását figyelhetjük meg, fél év elteltével az eredmény egy különleges kép, melyen a Nap útja látható fénysávokként kirajzolódva az égen.

Földvári István Zoltán szolárgráf felvétele

Ezt a nagyszerű lehetőséget kihasználva lelkesedéssel és örömmel jelentkeztem, így én is kaptam egy kamerát. Sajnos idén a nyári napforduló, tehát a kamerák kihelyezésének napja és a Múzeumok Éjszakája egybeesett. Idő szűkében nem találtam még a kameráknak abszolút biztonságos helyet, instabil helyre mondhatni 'feldobni' pedig semmiképpen sem szeretettem volna. Ennek következtében a kiküldött szolárgráfot és a korábban Istvántól örökbefogadott lukkamerát egy nappal megkésve, június 22-én tudtam kihelyezni. Szerencsére egy kis segítséggel sikerült biztonságos és magas pontra helyezni őket erősen rögzítve, hogy a szélsőséges időjárási viszonyoknak is ellen álljon.

A 126#-os és az örökbefogadott kamerák telepítve:

Tereptárgyak és az ég, melyet a kamerák látnak: 

Kis segédem: ő meglehetősen unta a dolgot velem ellentétben. 

A kamerákat december 21-én kell levenni. Izgatottan várom az eredményeket!

Köszönetnyilvánítás: A szolárgráfokért köszönet az MCSE Nap Szakcsoportjának és Földvári István Zoltánnak, a kihelyezésben való segítségért pedig apukámnak. 

24 évvel ezelőtt indították útjára a Hubble űrteleszkópot. 1990. április 24-e óta a Hubble megmutatta nekünk világunkat úgy, ahogyan azt eddig még sohasem láttuk. A távcső képei(http://hubblesite.org/gallery/) közel hozták Univerzumunkat minden ember számára és segítségével számos elméleti kérdést tudtunk megválaszolni, mint pl. a galaxisok kialakulását, a fekete lyukak szerepét és a "sötét anyag" létezésének bizonyítása is neki köszönhető.

Íme az én "kis Hubble-m" egy 70/500-as Skywatcher refraktor személyében, mellyel 2012 ősze óta kémlelem az eget. A legjobb barátom azóta is a csillagos égbolt alatt, vagy természetmegfigyelés közben.

A kép elkészítéséért köszönet Szabó Bálintnak, melyet egy közös őszi észlelés alkalmával készítettünk, miközben napnyugtakor a felhőmentes, csillagos égre vártunk.