2015. március 20-i napfogyatkozás

Közelkép animációval

Forrás: wikipedia

Idén március 20-án az északi félteke csillagászati tavaszának legelső napján egy igen emlékezetes és izgalmas eseményt figyelhettünk meg. A napfogyatkozás Új-Funlandon vette kezdetét, majd az árnyék Grönlandon, Izlandon és az Északi-tengeren haladt át. A Jeges-tenger szigetcsoportjain és a Feröer-szigeteken teljes napfogyatkozás volt megfigyelhető, de szerencsére az európaiak sem maradtak élmények nélkül. Részleges napfogyatkozás volt megfigyelhető egész Európából - ahol az időjárás engedte. Hazánkban a felhők nem voltak kegyetlenek velünk, a legtöbb helyen gyönyörűen végig nyomon lehetett követni az eseményt műszerrel, vagy szabad szemmel megfelelő védőeszközök használatával. 

Természetesen jómagam is azon szerencsések csapatába tartozom, akik megfigyelhették a márciusi részleges napfogyatkozást. A megfigyelést a jó öreg 70/500-as refraktorommal Szegedről végeztem. Szegeden a fogyatkozás kezdete 9:39:49, és vége 11:59:33 volt. A jelenség maximumában 10:48:38-kor gyönyörködhettünk. 

Nem csak kivételessége és szépsége miatt volt számomra régóta várt jelenség a március 20-i napfogyatkozás: ez volt életem első napfogyatkozása, amit élőben, szabad szemmel (és saját műszerrel) láthattam. Az 1999-es teljes napfogyatkozáskor 8 éves voltam és sajnos egyéb okok miatt nem volt lehetőségem megnézni. De arra emlékszem, hogy amikor kinéztem az ablakon, a maximumkor minden sötétségbe borult. Visszagondolva már az is hatalmas élmény volt, hogy kislányként legalább ennyit tapasztalhattam az eseményből. 

2015. március 20-i részlege napfogyatkozás hazánkból.

Montázs a napfogyatkozás különböző fázisairól. A zöld színt a nagyon erős hegesztőüveg adja.

70/500 SW, Fuji S1800

Az alábbi linken Magyarország területéről látható részleges napfogyatkozások listája található meg táblázatosan 2000 - 2050-ig. 

A legközelebb látható részleges napfogyatkozás 2022-ben lesz, de csak kb. 30%-os. Utána 2027-ben már kb. 47%-os. Majd 70%-os kitakarásra egészen 2030-ig kell várnunk.

A következő, teljes napfogyatkozás(1999 után) 2081-ben lesz. 

Én akkor 90 éves leszek!
... felírtam a bakancslistámra. 

Rengeteg idő eltelt a legutóbbi blogbejegyzésem óta. Az inaktivitás ne tévesszen meg senkit, természetesen január óta rengeteget észleltem és tevékenykedtem, csak szakmai elfoglaltságom gátolt meg abban, hogy megoszthassam őket. Ezeket utólagosan közzéteszem, addig is egy nagyon jó hírt és egy gyönyörű felvételt oszthatok meg legújabb bejegyzésemben:

Végre megérkezett a 2014-es Szolárgráf Akció #126-os kamerájának a képe. Sajnos az MCSE Nap Szakcsoportja nyakig merült a lyukkamerák tengerében, ezért érkezett meg hozzám ilyen későn a felvétel, de megérte várni érte! Így néz ki Napunk fél éves égi útja Szeged-Baktó egy magaslati pontjából. 

Egyre jobban vonz a szolárgráfia világa, így saját magam által épített kamerákkal vágok neki újabb féléves kalandoknak decembertől...

A legelső szolárgráf felvétel

Az Országos Szolárgráf Akció kezdeményezése és Földvári István Zoltán egyre érdekesebb és szebb szolárgráf felvételei "léptettek be" a szolárgráfia rejtélyes és izgalmas világába. 

A legelső szolárgráfok sikeresen ellenálltak a szélsőséges időjárási viszonyoknak fél éven keresztül, így sértetlenül kerültek le az egyik oszlopról, ahová felhelyeztük őket. 

A felhelyezés óta izgatottan és egyben aggódva vártam a levétel napját. Nagyon sok vihar (és jégeső) tépázta meg a dobozkákat, de a lyukkamerák nem áztak be, nem mozdultak be és semmi sem háborgatta őket fél éves "munkájuk" során. 

Ez a bejegyzés inkább egy köszönetnyilvánító, mintsem tapasztalatokkal ecsetelt írás, ugyanis ebben az esetben én csak a szolárgráfok "őrzője"voltam, az egész projektben csak a lelkesedésem volt benne, az viszont maximális mértékben. 

A 126-os kamerát az MCSE Nap Szakcsoportja küldte, melyet bontatlanul hamarosan vissza is juttatok kiértékelésre. A másik kamerát pedig Földvári István Zoltántól kaptam készen és rengeteg segítő instrukciókkal látott el, hogy ezután én magam is építhessek lyukkamerákat. Hatalmas köszönettel tartozom a sok hasznos intelmeiért; továbbá édesapámnak a kamerák felhelyezésében és levételében; Kéri Albertnek pedig a felvétel szkennelésében való segítségért. 

Nos, a sok hálálkodás után jöjjön az eredmény:

Az örökbefogadott szolárgráf felvétele 2014. 06. 22 - 2014. 12. 21-ig.

Jól látszódnak a háztetők, a kamera előtt levő fák sziluetjei teszik érdekessé a felvételt.

A közeljövőben nagyon sok saját kamera építése van tervbe véve sokkal magasabb és izgalmasabb telepítési pontokat kiszemelve - legyen ez az újévi fogadalmam. :-)

Napunk kora reggel fátyolfelhővel, kemtréllel, köddel ... 

Országos Szolárgráf Akció 2014

Én is csatlakoztam az Országos Szolárgráf Akcióhoz. 

Már korábban felkeltette érdeklődésemet a szolárgráfia, ami a legérdekesebb és legkülönlegesebb módja annak, hogy megörökítsük a Nap égi útját. 

Többek között Földvári István Zoltán hívta fel a figyelmem erre az izgalmas módszerre. Egyre jobban sikerült és pazarabb szolárgráf felvételeit nézegetve, gazdagon ecsetelt élményeit és tapasztalatait olvasgatva elhatároztam, hogy én is belefogok szolárgráf képek készítésébe és kamerák megépítésébe.

Eközben megszületett egy egész országot átfogó akció az MCSE Nap Szakcsoportja jóvoltából, melynek keretén belül minden lelkes jelentkezőnek kiküldenek egy(vagy kettő) előre elkészített lukkamerát, melyet biztonságos helyen, déli irányba kell kihelyezni Szentiván éjszakáján. Ezután nincs is más dolgunk, mint fél éven át időnként figyelni, hogy a kamera rendben van-e.

A szolárgráfokkal igen érdekes fényképfelvétel készíthető. A lukkamerákban egy fényérzékeny lap van, a fekete dobozka oldalára fúrt luk pedig az objektív. A kísérlet során a Nap mozgását figyelhetjük meg, fél év elteltével az eredmény egy különleges kép, melyen a Nap útja látható fénysávokként kirajzolódva az égen.

Földvári István Zoltán szolárgráf felvétele

Ezt a nagyszerű lehetőséget kihasználva lelkesedéssel és örömmel jelentkeztem, így én is kaptam egy kamerát. Sajnos idén a nyári napforduló, tehát a kamerák kihelyezésének napja és a Múzeumok Éjszakája egybeesett. Idő szűkében nem találtam még a kameráknak abszolút biztonságos helyet, instabil helyre mondhatni 'feldobni' pedig semmiképpen sem szeretettem volna. Ennek következtében a kiküldött szolárgráfot és a korábban Istvántól örökbefogadott lukkamerát egy nappal megkésve, június 22-én tudtam kihelyezni. Szerencsére egy kis segítséggel sikerült biztonságos és magas pontra helyezni őket erősen rögzítve, hogy a szélsőséges időjárási viszonyoknak is ellen álljon.

A 126#-os és az örökbefogadott kamerák telepítve:

Tereptárgyak és az ég, melyet a kamerák látnak: 

Kis segédem: ő meglehetősen unta a dolgot velem ellentétben. 

A kamerákat december 21-én kell levenni. Izgatottan várom az eredményeket!

Köszönetnyilvánítás: A szolárgráfokért köszönet az MCSE Nap Szakcsoportjának és Földvári István Zoltánnak, a kihelyezésben való segítségért pedig apukámnak. 

Életünk utolsó Vénusz - átvonulása

2012 legjelentősebb égi eseménye volt június 6-án, amikor a Vénusz átvonult a Nap korongja előtt. Az eseményt Magyarországon napkeltétől 6:55-ig lehetett megfigyelni. Ilyen jelenséget a Földünkön ma élő emberek közül senki sem fog már látni !

Nem jelentett különösebb gondot aznap a hajnali kelés, már régóta izgatottan vártuk ezt a napot. Biciklivel keltünk útra a városból "menekülve" Gyálarét felé olyan helyet keresve, ahol se fák, se épületek nem akadályoznak bennünket az észlelésben. Eleinte teljesen reménytelennek tűnt a helyzet : akármerre néztünk, az égen mindenhol felhők voltak. Tudtuk az előrejelzésekből is, hogy nem várható derült idő, de mi nem adtuk fel. Több, mint egy órát vártunk kitartóan, hogy kitisztuljon az ég. Aztán végre megnézhettük azt, amiért kijöttünk : a felhők közötti résen a Nap kezdte megmutatni magát és több-kevesebb időre a felhők megengedték nekünk, hogy gyönyörködjünk az évszázad csillagászati eseményében. 
7x50-es kistávcsővel szépen látszódott a Nap korongja előtt lévő kis fekete "pont", a Vénusz. Természetesen biztonságosan észleltünk, a kistávcső elé 12-es és 25-ös erősségű heggesztőüveget tartottunk. Rengeteg fotót készítettünk Fujifilm fényképezőgéppel, az objektív elé heggesztőüveget tartva. Nekem akkor még se távcsövem, se normális fényképezőgépem nem volt, de Bálint gépével én is megörökíthettem az átvonulást, ezért köszönettel tartozom neki.

Nem csak azért olyan érdekes és különleges ez az égi jelenség, mert ez volt életünk utolsó Vénusz-átvonulása. A Vénusz és a Föld nagyon hasonló méretekkel rendelkezik, a "Föld nővérének" is nevezik. Ha egy másik bolygón lennénk és onnan figyelnénk meg, ahogy a Föld vonul át a Nap előtt, nagyon hasonló látványban lenne részünk. A készült fotókat, rajzokat megfigyelve könnyebben el tudjuk képzelni a méretarányokat és látszódik, hogy bolygónk eltörpül csillagunk mellett, mely fényt és életet ad nekünk. 

Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy szabad szemmel követhettem végig az eseményt. Nem csak én, nagyon sokan, akik szintén látták az átvonulást, azt mondták :
" Ezért érdemes volt élni. "

 A Vénusz-átvonulás pillanatai képekben :

A legközelebbi átvonulásra 150 évet kell várnia annak, aki lemaradt az eseményről :-)

A zöld színt a nagyon erős heggesztőüveg adja.

Küldtünk be fotót a Délmagyar-nak is.

Az egyik fotó megszerkesztve, így jobban látszódik a Nap előtt lévő felhő és a napfoltok is.

A Vénusz :