Amikor megvettem a távcsövem, elősször a legkönnyebben megtalálható és legfeltűnőbb égi látnivalót, a Holdat szemeltem ki célpontnak. 10 és 25 mm-es okulárokkal órákig gyönyörködtem a krátereiben, melyeket aszteroidák és meteorok vájtak ki évmilliókkal ezelőtt. Nagy területeit borító sötét foljait is sokáig csodáltam, melyek megszilárdult láva alkotta síkságok. Elképesztő és lenyűgöző látvány, ezért úgy döntöttem, hogy meg kell valahogy örökítenem, hogy mások is láthassák, akiknek nincs távcsöve. A legamatőrebb módszerrel próbálkoztam, okulárprojekcióval, azaz egy egyszerű kompakt digitális fényképezőgéppel addig "egyensúlyoztam" a távcső okulárja előtt, míg viszonylag éles, normális képet nem tudtam készíteni. Szerintem akinek nincsen normális asztrofotós-felszerelése, de elszánt és ügyes, nyugodtan próbálkozhat ezzel a módszerrel. Persze színhiba van dögivel és a kép minősége sem lesz a legjobb, de utólag javítható. A nyers képeken kicsit élesítettem, hogy jobban látszódjanak a kráterek, de nem szoktam szétszerkeszteni. Természetesen egyik fotó sem adja vissza azt a látványt, amit egy távcső nyújt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.